Mentőexpedíció (2015)

★★★★★★★★★★

Ricsi már a múlt héten ezt a filmet szerette volna megnézni a moziban, teljesen rákattant és folyton Matt Damon-ozott, de akkor mégis inkább a Hotel Transylvania 2-t választottuk. Majd jött egy újságcikk, hogy megint Filmünnep van, így most mindössze 790 Ft-ért mozizhatunk. Természetesen kaptunk az alkalmon és nem is csalódtunk, mert nagyon jó szórakozást nyújtott a film.

Le kell szögeznem, hogy a könyvet nem olvastam még, de hamarosan erre is sor kerül, addig is önmagában értékelném a filmet, ahogy szoktam.

Féltem tőle, hogy mivel egyedül hagyjuk egy sivár bolygón a főhőst, egy unalmas és kínlódós történetet kapunk végeredménynek, de szerencsére erről szó se volt. Nemcsak hogy végigizgultam az eseményeket, de folyamatosan történt valami, hol a Marson követhettük a túlélésért folytatott harcot, hol a Földön ötleteltünk a megmentésen, ezáltal nem laposodott el a film és még kellőképpen vicces is volt néhány jelenet, ezzel is oldották a feszültséget.

Szerintem mind a Marson játszódó részek, mind a földi események megfelelő arányban voltak egymással, jól váltakoztak a helyszínek, nem untam el egyik eseménysor követését sem. Az idővel is elég jól ügyeskedtek a készítők, elég nagy lépésekben haladtunk ahhoz, hogy ne tartson órákig a film, ezáltal ne váljon vontatottá, és bár nem tudom, hogy mennyit hagytak ki a könyvhöz képest, számomra végig érthető, követhető és összefüggő maradt a történet.

Nem véletlenül Mark Watney volt az egyik űrhajós, kétlem, hogy egy NASA szintű szervezet megengedhetné, hogy egy olyan ember is a fedezők között legyen, aki nincs a kellő szakértelem, elszántság, bátorság és intelligencia birtokában. De mivel Mark mindezt kitűnően ötvözi és profi abban, amit csinál, így egy kedvelhető és okos karaktert kaptunk, aki ráadásul még ezt az irtózatosan nehéz helyzetet is képes könnyedén kezelni, a kitartása irigylésre méltó.
Matt Damont már sok filmben láttam, sokféle helyzetben, nem mondom, hogy kiemelkedő színész lenne, de erre a szerepre tökéletes választásnak bizonyult, mert nagyon jól hozta a karaktert.

Ahogyan a földi irányítóközpont dolgozóit, illetve a főnökség tagjait is remek színészek játszották, akikhez passzolt a szerepük.

A látvánnyal talán mondanom se kell, hogy nem voltak gondok, de szerintem egy Ridley Scott kaliberű rendezőnél ez elengedhetetlen és természetes.

A diszkózenével való nosztalgiázás és piszkálódás nekem bejött, amint meghallottam egyik-másik számot máris jó kedvre derültem, mivel ezekkel a zenékkel is csak még inkább vidámmá és könnyeddé tették az egyébként valójában igencsak komoly eseményeket. Kiválóan sikerült beépíteniük a készítőknek a jelenetek közé a dalokat, elismerésem.

Innentől spoiler-es:

Bámulatos volt, hogy Mark a Marson fellelhető eszközök és egyéb dolgok segítségével milyen ügyesen eszkábálta össze az "üvegházat", hogyan készített vizet, vagy a Pathfinder megkeresése után miként alkotta meg a hexadecimális jelrendszert az üzengetéshez. Egyszerűen zseniális a gondolkodása és a tudása, ami még a legnehezebb helyzetekben sem hagyja cserben. Bármilyen viszontagság esetén talpra állt, még akkor is, amikor látszólag menthetetlen volt a helyzet.
Azt nem igazán értettem, hogy Mark eleinte mindig borotvált volt, aztán egyszer csak szakállal láttuk. Rendben, hogy még fürödni sem tudott, az élelemmel való spórolás kivett az erejéből, és kisebb gondja is nagyobb volt annál, mintsem jól nézzen ki, de akkor az elején miért vesződött vele, ha aztán már nem érdekelte?
Az idő múlását, a készletek fogyását és Mark szenvedéseit a teste változásával jól érzékeltették, ahogy egyre soványabb lett és kisebesedett a bőre. A humora és az élni akarása megmaradt, de a nélkülözést megsínylette az egészsége.
A videó felvételek rögzítése jó ötletnek bizonyult, így legalább nemcsak némán tett-vett, hanem elszórakoztatta mind a nézőket, mind magát. Arra azért kíváncsi lennék, hogy ezekkel a felvételekkel végül mi lett. Mert a Földön nem látták őket, és ugyebár magával sem vitte a végén. Pedig kár lenne ezekért a videókért, fantasztikus felvételek lettek.

Szerintem a földi irányítás hatalmasat hibázott akkor, amikor rájöttek a felvételek alapján, hogy Mark még él, de erről nagyon sokáig nem szóltak a Hermész fedélzetén hazafelé tartó társainak. Rengeteg időt pazaroltak el ezzel, bár valószínűleg ez is kellett ahhoz, hogy a film megfelelő módon fogva tartsa a figyelmemet, mert Mark túlélése ezáltal még inkább szélsőséges pályán mozgott. Ha azonnal visszafordulnak és felveszik valahogy, akkor kevésbé lett volna ennyire drámai és magával ragadó a történet, tehát ez az elhallgatás szükséges volt az izgalmak fokozásához.
A földi irányításnál dolgozók érveinek ütköztetése és a lehetőségeken való agyalás jól ki volt dolgozva, ebből is látszott, hogy mennyire sok mindenre kell odafigyelni és milyen sok a hibalehetőség.
Az sejthető volt, hogy az élelemmel teli űrhajó nem fogja teljesíteni a hozzá fűzött reményeket, túl szép lett volna.
A kínaiak bekapcsolódása a mentőakcióba egyértelműen mutatta, hogy a bajban az összefogásra nagy szükség van, nagyon tetszett, hogy ilyen segítőkészek.

Hiányoltam, hogy a Hermészről sokáig semmit nem mutattak, mintha teljesen elfelejtkeztek volna róluk, csak akkor kerültek megint elő, amikor közölték velük, hogy Mark életben maradt. A Hermész legénysége szinte előre borítékolható módon a Marshoz való visszatérést választotta, ezen nem lepődtem meg túlzottan, bár Lewis parancsnok érvelése kellőképpen elrettentő volt. A legénység tagjai nagyon szimpatikusak voltak, nemcsak ezért a lépésért, hanem úgy összességében a viselkedésük miatt, remek kis csapatot alkottak.

Hogy a valóságban mennyire állják meg a helyüket a végső megmentés eseményei, azt nem tudom, de minden esetre én elfogadtam azt a teljesen valószerűtlen helyzetet, hogy valaki egy lecsonkított űrhajóval is fel tud úgy szállni, hogy túlélje, és a Vasember módszer is ötletes volt, bár ha engem kérdeztek, akkor legszívesebben írnék egy levelet ezzel kapcsolatban az Állítólag... televíziós sorozatnak, hogy foglalkozzanak egy kicsit a kérdéssel.

Nem tudom, hogy mindössze egyetlen ember megmentése a való életben is így működne-e, hogy milliárdokat költenének űrhajók felbocsátására, űrhajósok életét kockáztatnák és a külföldiek is hasonlóképpen segítőkészek lennének-e, hiszen az az ember akiért mondjuk ennyit küzdenek lehet, hogy a visszatérést követő héten autóbaleset áldozata lesz és így hiába kockáztattak mindent. Valószínűleg presztízskérdés lenne, így mindent elkövetnének, ha látnának rá esélyt, hogy élve visszahozzák, de őszintén kíváncsi lennék a NASA lépéseire egy ilyen helyzetben. Arra meg pláne, hogy valóban élőben követhetnénk-e végig a mentés eseményeit és az üzenetváltásokat. Szerintem nem.

Kimondottan örülök a magyar helyszíneknek, illetve készítőknek, jó volt látni, hogy egy ilyen kaliberű filmben mi is helyet kaptunk nemcsak látványilag, de háttérmunka terén is. A Lágymányosi híd, a HÉV, a Művészetek Palotája, vagy a Bálna felismerése minden esetben mosolyt csalt az arcomra és jó érzéssel töltött el. Köszönöm, hogy ezzel is kaptam még egy kis pluszt.

Filmnézés ideje: 2015. október 17.