★★★★★★★☆☆☆
Az ilyen időben össze-vissza ugrálós filmekhez képest ez talán még eléggé követhető, bár néha azért alaposan végig kellett gondolnom egy-két részletet ahhoz, hogy a teljes kép valamennyire összeálljon. Ennek ellenére nem idegesített a két idősík összemosása, egész jól megoldották.
Valahol útközben jöttem rá, hogy alapnak Alex két évvel korábbi életét kell tekinteni, és Kate cselekedetei arra tudnak hatással lenni, mert fordítva, vagy együtt kezelve nem igazán jön össze. Az, hogy a két idősík ilyen közel van egymáshoz azért jó, mert így még valóságosabb minden, könnyen összefésülhető a történet.
Mind a férfi, mind a nő élete teljesen átlagos és hétköznapi, még talán unalmasnak is mondható, különlegességnek csak az számított, ahogy összekapcsolódott az életük, ahogy a férfi a jelenének élte meg azt, ami a nő múltja volt, bár a nő élete ettől gyökeresen nem változott meg a jelenben, csak bizonyos részletekben.
A mellékszereplők teljesen felejthetőek voltak, túl sok pluszt nem adtak a történethez, talán csak Alex apja.
Innentől spoiler-es:
Kate és Alex narrátorkodása jó ötlet volt, ezzel át tudták hidalni, hogy folyton egymás levelének olvasgatásával menjen az idő. A postaláda "időgépként" való használata is jópofa volt. (Ha egy kicsit nagyobb lett volna, akkor vajon bármi/bárki más is visszautazhatott volna?)
Több ponton is megakadtam kicsit az események kigubancolása során.
Mikor Kate megírta a férfinak, hogy elhagyta a könyvét a vonatállomáson, akkor Alex futott a könyvvel a vonat mellett és a nő látta is. Aztán a szülinapi bulin nem ismeri meg a pasit, pedig nem telik el sok idő a kettő között. És ha a férfi még csak most alakítja úgy a dolgokat, hogy megcsókolja a nőt, akkor hogyan emlékezhet rá Kate? Mellesleg az a táncolós jelenet volt talán a film mélypontja, annyira csöpögött és vontatott volt, hogy már vártam, mikor lesz vége.
Azonban mikor a pasi a nő szomorú szavai hatására ültetett egy facsemetét a jövőbeli háza elé, ami azonnal meg is jelent a jövőben, szép terjedelmes fává nőve ki magát, az nagyon romantikus és aranyos volt (oké, ez is csöpögős volt, de legalább ötletes).
Amikor a férfi nem ment el a két évvel későbbre megbeszélt randira, valahogy sejtettem, hogy azért nem, mert már nem él, de hogy pont ő halt meg azon a bizonyos Valentin napon Kate kezei között, érdekes fordulat volt. Ahogyan az is, hogy a nő egy rajz hatására összerakta a képet és végül megmentette a férfi életét. Ezek a fordulatok végre egy kis izgalmat hoztak az egyébként kicsit lapos történetbe. Azt viszont még kicsit emésztenem kell, hogy végül hogy tudtak találkozni egymással, hogyan tudott a két idősík összekapcsolódni, mert addig rendben, hogy a pasi nem hal meg, de a két év különbség hogy tűnik el?
Ha eltekintünk attól, hogy logikai bakikat keressünk a filmben, akkor egészen élvezhető, viszont ha jobban meg szeretnénk érteni és összerakni a kirakóst, akkor sokáig agyalhatunk a részleteken, a miérteken és a hogyanokon, és pont ez a jó benne, felpiszkálja az ember fantáziáját, de ezúttal pozitív értelemben, elgondolkodtatóan.
Filmnézés ideje: 2015. október 10.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése