2015. november 22., vasárnap

Szökőhév (2010)

★★★★☆☆☆☆☆☆

Könyörgöm definiálják már normálisan a vígjáték fogalmát, és ne aggasszák rá értelmetlenül minden olyan filmre, amin még csak mosolyogni se lehet, azonban kötelezően be kell skatulyázniuk valahova és nem találnak rá jobb jelzőt.
Biztos az én ingerküszöböm lett túl alacsony, de ez a film nem volt se vicces, se jópofa, ellenben tele volt klisékkel, sablonnal és fárasztó jelenetekkel.

A film alapötlete nem valami nagy durranás, egy furcsa dublini szokás szerint a szökőnapon a nők is megkérhetik a férfiak kezét, ezért főhősnőnk nem átall a párja után kocogni.
Én maradi és a hagyományos felállás híve vagyok, miszerint a pasinak kell megkérnie a nőt, vica-versa számomra kétségbeesett kapálózásnak tűnik mindez. Akkor már inkább legyen fifikás a csajszi és apró trükkökkel érje el a lánykérést, mintsem az önbecsülését sutba dobva "féltérdre ereszkedjen" egy férfi előtt... Ettől függetlenül sokkal több mindent ki lehetett volna hozni a történetből, de a készítők ezektől a lehetőségektől úgy tűnik, hogy eltekintettek.

A leendő vőlegény (Jeremy) egy igazi balfék, aki többet foglalkozik a munkájával, mint a szeretett barátnőjével, és fel sem tűnik neki, hogy belegázol szegény nő lelkivilágába. Egy igazi érzéketlen tuskó, aki csöppet el van telve magától. Igazi ellenszenves ficsúr, kellőképpen utálom az ilyen alakokat.
A leendő menyasszony (Anna) pedig túlságosan is maximalista és precíz ahhoz, hogy a kezébe vegye az irányítást, ezen a téren is, azonban annyira merev és szerencsétlen, hogy fájt látni a bénázását. A rugalmatlansága nem tette túlságosan szerethetővé, túl sok érzelmet nem váltott ki belőlem.
A segítőkész utastárs (Declan) egész normális volt, talán az ő karakterét bírtam a legjobban, élettel teli és őszinte volt.

Innentől spoiler-es:

A filmet rengeteg sablonos jelenettel kezdjük (és nem utolsó sorban vádlival, bokával és csini magassarkúval, már azt hittem a nőből térd felett nem is fogunk túl sokat látni...). Mivel a pasija nem kéri meg, ezért ő indul utána, de természetesen minden összeesküszik ellene. Már az is intő jel lehetett volna a nő számára, hogy akármennyire is igyekszik, semmi nem sikerül neki. A repülőt leszállítják, a hajók nem indulnak, a kocsi összetörik, a vonat elmegy előtte, stb-stb-stb. Én a helyében elgondolkodtam volna, hogy "valaki" az értésére akarja adni, hogy valami nem stimmel e körül a férfikérés körül. De természetesen minden egyes húzás előre látható volt, nem okozott meglepetést egyik esemény se.

És természetesen az is borítékolható volt, hogy a segítőkész sofőrpasival egymásba fognak gabalyodni, mindössze 3 nap alatt. De tudjátok mit? Az a nő, akinek minden rendben van a párkapcsolatával, nem fog mindent felrúgni egy "kaland" kedvéért, nem fog álmatlanul arra várni, hogy az "ismeretlen" pasi leteperje végre. Azt nem lehet elcsábítani, mert a rózsaszín köd elhomályosítja az agyát és csak a párján járnak a gondolatai. Na, ez a nő annak ellenére el akarta magát vetetni a pasijával, hogy nagyon jól tudta, valami nem stimmel, de a boldog kapcsolat látszatának fenntartása fontosabb volt számára...

Jeremy már az elején unszimpatikus lett, a film végén azonban még egy lapáttal rátett a róla kialakult negatív véleményemre. Bár végre megkérte Anna kezét, fel sem tűnt neki, hogy milyen egy idióta indok miatt tette mindezt, egyáltalán nem szerelemből, hanem érdekből. Szánalmas és érzéketlen egy alak, akit csak sajnálni tudok azért, hogy milyen egy számító szemétláda.

Anna tűzjelzős húzása végre ötletes volt. Tudta nagyon jól, hogy milyen reakciót fog kiváltani Jeremy-ből, de a saját bőrén akarta megtapasztalni mindezt ahhoz, hogy véglegesen ki tudjon lépni a kapcsolatból.
Ezt a tüzes kérdést én is feltettem magamnak, és fájdalmasan ébredtem rá, hogy az egyik rémálmom válna valóra. Nem, nem azért mert elégne a holmim, hanem azért, mert a kiscicámat szeretném kimenteni, aki viszont már egy telefoncsörgéstől megrémül és menekül minden zaj elől, tehát szinte lehetetlen megfogni. Ha tűz ütne ki a lakásban, nem tudom mitévő lennék, hogy őt ki tudjam menteni, és ez rettegéssel tölt el. (A páromat simán kilökném az ajtón/ablakon az udvarra, miután kezébe nyomtam a laptopomat...)

A film legvége feleslegesen túl csöpögősre sikerült, nem elég, hogy Anna felrúgva az eddigi életét visszamegy Declan-hez, ezt tetézik azzal, hogy a pasi megkéri a kezét. Egyetlen csók csattant el kettejük között, szóval ez így nagyon el van cseszve. Hiába lett szimpatikusabb nő mellette Anna, mint mondjuk a volt pasija mellett, hiába illenek össze és hiába csipkelődnek folyton egymással, attól még nem kellett volna rögtön összeadni őket, hiszen három nap alatt nem hiszem, hogy teljesen kiismerték volna egymás rigolyáit, így pedig csak a sablonos jelenetek számát növeltük. Ebben az esetben teljesen igaz a közhelyes mondás, hogy "lakva ismerszik meg az ember", tehát feleslegesen kaptuk meg a nyálas happy end-et.

Filmnézés ideje: 2015. november 17.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése