Halálos temetés (2007): ★★★★★★★☆☆☆
Haláli temetés (2010): ★★★☆☆☆☆☆☆☆
Két film, ami szinte teljesen megegyezik, mégis hatalmas különbségek vannak köztük. A sztori adott, meghal egy idősebb férfi és a temetésére összegyűlik a rokonság, a barátok. Borítékolható, hogy minél jobban törekednek a tökéletességre, a bonyodalmak elkerülésére, annál valószínűbb, hogy valami gikszer fog becsúszni. Ez igaz mind az esküvőkre, mind a temetésekre, bár míg ezek a kisebb-nagyobb nüanszok egy esküvő esetén inkább viccesek, addig egy temetés alkalmával inkább bosszantóak és szomorúak.
Ezúttal mégis megpróbáltak a készítők egy temetést humorral megtölteni, ami többé-kevésbé sikerült is nekik.
A történet vezetésébe nem mennék bele jobban, legyen elég annyi, hogy azzal nincs különösebb problémám, ezúttal a színészi játék nyomott sokat a latban. Éppen ezért, ha valaki választás előtt áll, hogy melyiket nézze meg, én csak a 2007-es (eredeti) változatot javaslom, mert minden tekintetben sokkal jobban sikerült.
Innentől spoiler-es:
A 2007-es (eredeti) verzió szereplői közül egyetlen színészt se ismerek, mégis szinte mindenkinek hiteles volt az alakítása, elég szimpatikusak voltak, és az események is gördülékenyen követték egymást. A készítők jól érzékeltették a gyászt, a szomorúságot, és mindehhez megfelelően tudták kapcsolni a bedrogozott srác eszement viselkedését, illetve a halott férfi titkos szeretőjének problematikáját is. Annak ellenére, hogy milyen kusza helyzetbe kerültek, mégis azt éreztem, hogy a helyzetkezelés megfelelő.
Ezzel szemben a 2010-es verzió nagyon silány utánzatként sikerült.
Ha egy ezer éves filmet vettek volna elő, és azt porolják le, ültetik át új környezetbe és színezik ki, azt talán megértettem volna. De hogy mi a csudáért kellett egy mindössze 3 évvel korábbi alkotáshoz hozzányúlniuk, azt fel nem foghatom. Ráadásul maga a sztori sem akkora durranás, hogy azt mindenképpen erőltetni kelljen, szóval duplán meg vagyok lőve az ötlet miatt.
Ebben a verzióban mindenki hót laza és nagyképű. Nem látszott rajtuk, hogy a szeretett férfi elvesztése miatt megtörtek, mégis támogatják egymást és megpróbálják higgadtan, nyugodtan kezelni a furcsábbnál furcsább helyzeteket (mint mondjuk a 2007-es verzióban), hanem az az érzésem volt, hogy valamennyi szereplőt leültették megnézni a 2007-es filmet, odaadták nekik a szövegkönyvet, és közölték velük, hogy egy az egyben ezt kell eljátszaniuk. Ettől a szétesős lazaságtól és erőltetett utánzástól minden természetességet kiűztek a történetből, amit sajnálok. A jeleneteket egyszerűen csak egymás mellé pakolták, az átkötések pedig borzalmasak voltak és mesterkéltek. Egy-két ferdítést azért még pluszban beletettek a történetbe (például a nimfomán feleséget), ami még inkább lefelé húzta a színvonalat.
A készítőknek egyetlen jó húzásuk lehetett volna, hogy a halott férfi szeretőjeként ismét ugyanazt a személyt láthattuk viszont. Ezúttal azonban még ő is csak rontani tudott az egész filmen. Az alakítása egyáltalán nem mondható hitelesnek, átvette ugyanazt a ripacs stílust, amit a többiek képviseltek. Míg a 2007-es verzióban egy megtört szerelmest alakított, aki elvesztett egy számára nagyon fontos embert, addig a 2010-es verzióban egy közönséges buzit alakít, akit egyáltalán nem viselt meg a veszteség, csak ki akarja zsarolni a pénzt az örökösöktől.
Halálos temetés - Filmnézés ideje: 2016. február 21.
Haláli temetés - Filmnézés ideje: 2016. február 23.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése