2016. február 14., vasárnap

Amikor a farok csóválja... (1997)

★★★★★☆☆☆☆☆

Ez a film elég jól mutatja be azt a manipulációt, amit nap mint nap a képünkbe tolnak a televízióban. Átverések kusza összevisszasága, amikor néha már a manipuláló sem tudja, hogy hogyan gabalyodjon ki a saját maga által kreált meséből.
Nos, nekem ezért sincs tévém. Hiányzik a francnak, hogy hülyének nézzenek. Így is tudom, hogy megy a folyamatos ügyeskedés, a mások kihasználása és becsapása, mi a fenének idegesítsem magam olyan dolgokon, amiken nem tudok változtatni, ráadásul egyáltalán nem is biztos, hogy valódi esemény. Éppen ezért nem is foglalkozom a média hülyítésével, sokkal boldogabb az életem, hogy nem kell a sztárok, hírességek, politikusok és egyéb noname emberek vélt, vagy valós dolgain agyalnom.

Visszatérve a filmhez, elég ügyesen mutatja be azt a háttérvilágot, ahol a hírek születnek. Robert De Niro-t (Conrad) nem igazán szeretem, ennek ellenére nem volt zavaró a színészi játéka. Dustin Hoffman (Stanley) ezúttal is remek alakítást nyújtott számomra, ügyesen hozta a nagymenő producert.

Innentől spoiler-es:

Jó volt végigkövetni, hogyan okoskodták ki a kitalált háború eseményeit, hogyan dolgozták ki a részleteket, illetve hogy a háború lezárásáról szóló híresztelésre egy katona fogságba esésével válaszoltak. Azért vicces, hogy egy álhírre is képesek álhírrel reagálni az ellenlábasok.
Elképesztő eszmecseréknek lehettünk fültanúi, néha már nem is értettem, hogy pontosan miről is hadoválnak. Például az is ilyen volt, mikor a CIA emberénél dumálta ki magát Conrad. Még arra is képesek voltak, hogy az esőt összehozzák. Mikor kiderült, hogy Schumann elítélt, akkor még arra is volt ötletük, hogy mit reagáljanak, ha véletlenül kiderülne ez az információ. Mindenre volt valami válaszlépésük, és ez elképesztő.

Egyik éjjel régi cipőket hajigáltak fel a fákra, másnap pedig már egy kosárlabda meccsen mindenki a használt cipőjét dobta a pályára. Az emberi összefogás becsülendő, de ezt is jól mutatja, hogy milyen birka és tudatlan, megvezethető az ember.

A készítők egy szálat viszont nem jól varrtak el. Mikor lezuhantak a repülővel, akkor a pilótákkal egyáltalán nem foglalkoztak. Legalább egy mondat elhangozhatott volna, hogy meghaltak, vagy valami. Bár elég fura, hogy a személyzet meghal, az utasok viszont mindannyian karcolások nélkül túlélik...

Még azt is képesek voltak tökéletesen kezelni, hogy Schumann-t kinyírja az öregember. A megoldás: hősi halott. (És ráadásul puskától halt meg, azokat a sérüléseket pedig a háborúban is szerezhette...) Briliáns! Komolyan mondom, le a kalappal, hogy tényleg mindenre volt azonnali és hihető válaszreakciójuk.

Egy dolog viszont nagyon nem tetszett, mégpedig, hogy Stanley-t is elintézték, mikor - érthetetlen okból - bekattant és dicsőséget akart szerezni magának az álháború leleplezésével. Egyrészt nem értem, hogy hogyan is gondolhatta, hogy ezt büntetlenül megteheti, másrészt hogyan volt képes Conrad kinyíratni őt, miért nem volt humánusabb megoldása erre a problémára is.

Még valami. "Sose válts lovat menet közben." Nos, ha bárki ténylegesen ezzel a szöveggel kampányolna, tutira körberöhögném, és nemhogy a szavazatomat nem kapná meg, inkább csak a sajnálatommal jutalmaznám, hogy ilyen reklámmal mert előhozakodni. Ebben a filmben is leadták vagy négyszer a reklámot, és már most idegesített ez a baromság, nemhogy egy több héten át tartó kampányidőszakban...

Filmnézés ideje: 2016. február 13.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése