★★★★☆☆☆☆☆☆
Én inkább azt a címet adtam volna a filmnek, hogy "A kretén, a debil és a balfék". A három jelző felosztása a három főszereplő pasi között tetszőleges, bár szerintem Walter (a nagy benga agyatlan barom) a kretén, Donny (a szabadnapjain atombombán lovagló idióta) a debil és Töki (a bepalizható palimadár) a balfék.
Sajnos a többi szereplőre se tudok sokkal szebb és pozitívabb jelzőket aggatni: Maude a nimfomán hippi, Bunny az agyatlan hülye picsa, Mr. Lebowski a "kőgazdag" arrogáns hájpacni, Jesus a rosszul leplezett buzi, a többi töltelékszereplő meg csak simán hasznavehetetlen, vagy egyszerű seggnyaló.
Emellett a frappánsan összeválogatott szereplőgárda mellett ráadásul az egész film egy hatalmas baromság volt, fárasztó és elcseszett eseménysorral, továbbá a "kóma3-as" elszállt jeleneteknél a fejem közeli ismeretségbe került az asztallal.
A beszélgetések néha olyan magasröptűek voltak, hogy már az első mondatszerűségnél elvesztettem a fonalat, és csak egyetlen olyan jelenetet találtam, ami nem a fárasztó, vagy elmeroggyant kategóriába tartozott, hanem kimondottan viccesre sikerült (nevezetesen mikor Töki a padlóra szögelt egy fadeszkát, aminek segítségével egy székkel betámasztotta a bejárati ajtót, majd a következő pillanatban kinyitották az ajtót - ugyanis nem befele, hanem kifele nyílt az ajtó).
A film legvégére totál elvesztettem a fonalat, hogy miről is szeretett volna szólni a történet, mi volt a lényege. Elismerem, hogy bizonyára bennem van a hiba, amiért egy harmatgyenge, bárgyú és erőtlen alkotásnak tartom, de nem baj.
Filmnézés ideje: 2016. január 8-9.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése